Házi fehér kenyér
Hozzávalók:
50 dkg liszt (25 dkg BL-55, 25 dkg BL-80)
3 dl langyos víz
1,6 dkg élesztő (ez az 5 dkg-os harmada, vagy 5 g szárított élesztő is megfelel)
1 tk só
1 csipet cukor
Elkészítés:
Először kimérem a langyos vizet, majd az élesztőt belemorzsolom egy bögrébe. Megszórom egy csipet cukorral, hogy beindítsa az élesztőt, és ráöntök annyi vizet, hogy egy ujjnyira ellepje. Fontos, hogy az élesztő ne legyen túl hideg, mert akkor nem fog beindulni a folyamat, és túl meleg sem, mert akkor meg megöljük az élesztőgombákat. Kb. 15-20 perc alatt felfuttatjuk az élesztőt meleg helyen.
A lisztet kimérjük egy tálba, hozzáadjuk a sót, és ha valaki úgy gondolja, akkor aszkorbinsavat is tehet bele egy csipettel.
Vannak olyan leírások, amelyek szerint a lisztet átszitálják, hogy ezzel vigyenek bele egy kis levegőt. Én nem szoktam vesződni a szitálással, helyette habverővel keverem össze a száraz összetevőket. Mivel amúgy is alaposan össze kell keverni, a habverő segítségével szintén lehet levegőt belevinni a keverékbe. Egy alapos keverés után hozzáöntjük a felfuttatott élesztőt, valamint a maradék vizet. Majd alaposan átkeverjük.
A következő fázis a dagasztás. Ha az edényben már kellőképpen összekevertük a tésztát, akkor kiboríthatjuk a gyúródeszkára. A gyúródeszkán alaposan átgyúrjuk a tésztát úgy, hogy a magunk felé eső részét az egyik kezünkkel lefogjuk, majd a másik kezünk tenyerével eltoljuk magunktól a tésztát, ily módon nyújtva. Nyújtás után szintén tenyérrel visszatekerjük a kinyújtott tésztát. Ez után elforgatjuk 90°-kal, és kezdjük elölről. Ezt egészen addig ismételjük, amíg a tészta szépen el nem válik a kezünktől, tehát már nem tapad hozzá. Nekem ez még sosem tartott 10 percnél tovább, tehát nem kell megijedni tőle.
Dagasztás után a tésztát visszatesszük az edénybe, és légmentesen lezárjuk. Ne feledjük, hogy az élesztő végső soron egy gomba, tehát nedves környezetben érzi igazán elemében magát. Tehát az a jó, ha tud izzadni a tészta a kelesztés során, ezért vagy egy jól zárható kelesztő tálba tegyük, vagy rakjuk bele egy szemeteszsákba, lehetőleg tisztába :). Ha megfelelően lezártuk az edényt, akkor tegyük meleg helyre másfél órásra. Ez az idő elegendő, hogy a tészta megkeljen, de az sem árt neki, ha reggel bekeverjük, és estig hagyjuk kelni, vagy este keverjük be, és reggelig kelesztjük.
Kelesztés után gyúrjuk át a tésztát, és formázzunk kenyér formát belőle. Nem kell megijedni, ha egy kicsit összeesik a tészta, és csak egy pár falatnyinak tűnik. Formázás után tegyük sütőpapírt egy tetővel rendelkező sütésálló üvegedénybe, tegyük rá a tetőt, és pihentessük szintén meleg helyen kb. 40 percig. Közben kapcsoljuk be a sütőt 250 C°-ra, hogy a pihentetés végére megfelelő hőmérsékletű legyen.
A pihentetés során a tészta szépen meg fog nőni, de ez még mindig nem a végleges mértet lesz. Késsel vágjuk be tetszőlegesen a kenyér tetejét, és egy spriccelővel enyhén spricceljük be vízzel mind a tésztát, mind az üvegtető belső oldalát. Fedjük le, és tegyük az egészet a sütőbe, és kb. 35 perc alatt süssük készre, de azért nézzük meg, hogy megfelelően megpirult-e a teteje.
Ha a kenyér megsült, akkor edényfogóval! vegyük ki a sütőből óvatosan. Még óvatosabban vegyük le a tetőt, és vigyázzunk a kiáramló gőzzel, nehogy megégessük magunkat! Spricceljük meg újra vízzel a kenyér tetejét, ettől majd egy kicsit szépen be fog repedezni a felülete, és bár nagy a csábítás, hagyjuk egy kicsit kihűlni.
Sokan azért nem fognak bele a kenyérsütésbe, mert úgy gondolják, hogy sok időbe telik. Ha beleszámítjuk a kelesztési időt, akkor persze ez lehet akár igaz is, de amit effektíve munkával töltünk, az kellő gyakorlat megszerzése után nem több 20 percnél. Ez a tudás igen hasznos lehet, ha egy hosszú hétvégén valamilyen oknál fogva nem készülünk fel rendesen, és véletlenül kenyér nélkül marad a család.

Válasz